A gyermek májtranszplantációs program elindításával lehetőség nyílt mind az akut májelégtelenségben szenvedő, mind a végállapotú májbeteg gyermekek megmentésére. A gyermekkori májátültetés mára elfogadott kezelési eljárássá vált. Az átültetések legnagyobb korlátja a szervhiány. A sebészi technika fejlődésével az élődonoros májátültetések megoldást jelenthetnek a szervhiányra. Az immunszuppresszív gyógyszerek fejlődésével a túlélési arány fokozatosan emelkedik, így az életminőség jelentős tényezővé válik. Az immunszuppresszív szerek hosszú távú alkalmazása során számolni kell azok mellékhatásaival, legfőképpen a poszt-transzplantációs metabolikus szindrómával, a calcineurin inhibitorok nefrotoxikus hatásával és a poszt-transzplantációs lymphoproliferatív betegséggel. Dolgozatunkban ezekre, valamint a gondozás kihívásaira szeretnénk felhívni a figyelmet.