A gyulladásos bélbetegségek kialakulásában és fenntartásában a gyulladásos kaszkád diszregulációja fontos szerepet játszik. A golimumab, az infliximabhoz és az adalimumabhoz hasonlóan a tumornekrózis-faktor-a gátlása révén fejti ki gyulladásgátló hatását. Az Európai Gyógyszerügynökség a közelmúltban a golimumab alkalmazását, a reumatológiai indikációkat követően, középsúlyos és súlyos colitis ulcerosában is jóváhagyta. A PURSUIT-SC kettős vak, randomizált kontrollált tanulmány a 200/100 mg és 400/200 mg dózisban subcutan adott golimumabot találta indukciós kezelésre a legeredményesebbnek. A golimumab indukciós terápia hatékonyságát és biztonságosságát 774 középsúlyos és súlyos colitis ulcerosás beteg bevonásával vizsgálták. A golimumab a hathetes utánkövetés során hatékonynak bizonyult mind a klinikai válasz (51% és 54,9% vs. 30,3%; 200/100 mg, ill. 400/200 mg golimumab sc. vs. placebo, p<0,001), mind pedig a remiszszióindukció és az endoszkópos remisszió tekintetében a placebóhoz képest. A biztonságosság tekintetében nem volt szignifikáns különbség a golimumabbal és a placebóval kezelt csoportok között. A PURSUIT-M kettős vak, placabokontrollált tanulmányban a golimumabindukcióra reagáló 464 betegben a golimumab szignifikánsan nagyobb arányban eredményezett az 54 hét utánkövetése alatt folyamatosan fenntartott klinikai választ a placebóhoz képest (47%, 49,7% vs. 31,2%; 50, ill. 100 mg golimumab vs. placebo; p = 0,01 és p <0,001). A golimumab a fenti két randomizált kontrollált tanulmány alapján hatékony középsúlyos és súlyos colitis ulcerosában a klinikai válasz indukciójára és fenntartására.