A táplálásterápia idevonatkozó szakirodalma alapján az elmúlt mintegy 10 évben számos, táplálásterápiában alkalmazott nutriensről kiderült, hogy a szigorúan vett táplálási funkción túl farmakológiai hatásokat is kifejtenek. Ma még csak kevés tápanyagkomponens esetében tudjuk pontosan definiálni, hogy mely állapotban (betegségben) milyen dózist és alkalmazási időtartamot követően várhatunk tápláláson túli gyógyhatást. Azt azonban az eddigi példák (glutamin, arginin, taurin, leucin, w-3 zsírsavak) is alátámasztják, hogy mindazok a komplex hatások és kezelési eredmények, amelyeket egy-egy beteg táplálásterápiája során észlelünk, nem csupán a beteg tápláltsági állapotjavulásának, hanem addicionális farmakológiai hatásoknak is köszönhető. A klinikai kutatást nehezíti az a gyógyítói hozzáállás, amely szerint a beteg állapotának javulása érdekében minden ismert terápiás eszközt bevet, s ezért az egyes komponenseknek tulajdonítható állapotjavulás nagyon nehezen azonosítható.