Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=113171
MOB:2014/4
Szerzők:Pléh Csaba
Tárgyszavak:PSZICHOLÓGIA; TÖRTÉNELEM
Folyóirat:Magyar Pszichológiai Szemle - 2014. 69. évf. 3. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/0016/0016-overview.xml]


  Pszichológusok és történészek a pszichológiatörténet művelésének két célcsoportja és két műfaja  / Pléh Csaba
  Bibliogr.: p. 563-564. - Abstr. hun., eng.
  In: Magyar Pszichológiai Szemle. - ISSN 0025-0279, eISSN 1588-2799. - 2014. 69. évf. 3. sz., p. 547-565. : ill.


Az utóbbi negyed században a pszichológiatörténet művelésének is két jellegzetes attitűdje alakult ki. A hagyományos, klasszikus pszichológiatörténet-írás első lépéseitől (Dessoir, Baldwin) kezdve klasszikusaiig (Boring, Fraisse) szakmai önbemutatási célokat követ. Nem véletlen, hogy művelői is többnyire kiváló pszichológusok, s célja a szakmai szocializáció elősegítése pszichológusok számára. Az új történetírás, Ben-David, Kurt Danziger, Mitchell Ash, Martin Kusch munkáitól kezdve a pszichológiát mint tudományt s hivatást is hagyományos történeti módszerekkel s keretekben kezeli. Levéltári feltárást kombinál nagy léptékű társadalmi elemzéssel, s mindenképpen sine ira et studio a dolgot magát nézi: milyen részlépések vezetnek például a hipnózis sikereihez, milyen társadalmi kontextusban jelenik meg az alaklélektan "értelemkeresése" stb.A tanulmány amellett érvel, hogy a két hozzáállás nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. A szakmán belüli és a történészi pszichológiatörténet-írás egyaránt felteszi, hogy az eszmék s gyakorlatok alakulásának három kontextusa s érintkezési felülete van: gondolatainkat mások gondolatai alakítják, de természetesen mások s az egész társadalom gyakorlata s elvárásai is, s eközben a változás az azt képviselő egyéni sorsok dinamikájában jelenik meg.Példákat mutatok be a magyar pszichológia történetéből a két megközelítés és a három terep alkalmazására. A kísérleti pszichológia megszületését kísérő, sőt Ben-David elemzésében megalapozó egzisztenciális feszültségek (a tudós orvosok álláskeresése) nálunk is megjelentek 100 éve, sőt ugyanez az attitűd alkalmazható a pszichológia, a magatartástudomány és a kognitív tudomány mai viszonyára. Az átfogó társadalmi tényezők megjelenésére a "belső pszichológiatörténetben" hazai példa is a gyermeklélektan s az iskolázás kapcsolata, melynek mai hullámai is jól láthatóak. A személyes sorsokat tekintve pedig a magyar pszichológia az életutak drámái közepette megőrzi a személyes és szakmai identitást a politika viharai közepette. Fontos emberi mondandója ez a látszólag intimkedő pszichológiatörténetnek a társadalom egésze számára.