A felnőttkori hasmenések útvesztőiben első és legfontosabb feladat annak eldöntése, hogy a hasmenés fertőző eredetű-e, vagy sem. A kérdésre azok a pontos, WHO által megfogalmazott definíciók adnak választ, melyeket a cikk első részében részletezünk. Fertőző hasmenés esetén a beteg klinikai tünetei mellé társuló tünetek a lázas állapot, hányás és a hasi fájdalom. Az infektológiai szemléletű megközelítés alapján a következő állomás a lehetséges fertőző ágens feltárása. Célzott kérdésekkel közelebb juthatunk az etiológiához. Ezután a gyulladásos és nem gyulladásos fertőző hasmenések kettéválasztása a kulcskérdés, mert előbbiben főként a baktériumoknak, utóbbiban inkább a vírusoknak jut a vezető szerep. Ha elérkeztünk a gyulladásos hasmenésekhez, és átgondoljuk a szóba jövő baktériumok körét, továbbra is visszafogottan kell bánnunk az antibiotikum indításával, minthogy ebben a csoportban is csak az esetek 5-10%-ban kell antibiotikumot adni.