A szerzők egy fiatal, egészséges egyén esetét ismertetik, akinél az izolált aszpartát-aminotranszferáz-emelkedés diagnosztikai nehézséget jelentett. A probléma megoldására polietilénglikol precipitációs tesztet, aszpartát-aminotranszferáz-szérumelektroforézist és immunfixációt alkalmaztak. Kimutatták, hogy a beteg szérummintáiban polietilénglikol-precipitációt követően az aszpartát-aminotranszferáz-aktivitás majdnem teljesen megszűnt. Az aszpartát-aminotranszferáz a kontrollmintákban az anód, míg a betegmintában a katód felé vándorolt. Immunfixációs gélen szélesebb és intenzívebben festődő csík volt látható az immunglobulin-A-régióban a betegmintában a kontrollmintához képest. Ezek a laboratóriumi tesztek megerősítették, hogy az aszpartát-aminotranszferáz-aktivitás makroformáció következményeként is megemelkedhet. Esetükben az emelkedett immunglobulin-A-szint és a szelektív poliklonális immunglobulin-A- (k- és Á-könnyűláncok) növekedés makroformátumot jelzett, amit az aszpartát-aminotranszferázhoz való immunglobulin-A-kötődés hozott létre.