A szerzők célul tűzték ki annak meghatározását, hogy a magyarországi lakosságtól elkülönülten, telepeken vagy telepszerű elrendeződésű lakókörnyezetben élő romák csoportjainak életkörülménye, közegészségügyi biztonsága különbözik-e egymástól. Vizsgálataikat 95 telepen lakó 1266, illetve 30 telepszerű elrendeződésben élő 935 roma családra/háztartásra és lakóhelyeikre vonatkozóan kérdőíves kikérdezéses módszerrel, illetve lakókörnyezeti helyszíni higiénés bejárással végezték. Megállapították: alapvető különbségek vannak a telepek és a telepszerű elrendeződések, valamint az ezeken élők közegészségügyi (ezen belül elsősorban in-door és out-door lakókörnyezet-higiénés) jellemzői, valamint tanulási feltételei között. A meghatározó különbségek között a legfontosabb, hogy a telepeken nincs hálózati vízellátás, az ott lakók ívó-, fürdő-, egyéb vízszükségleteiket közkifolyókból szerzik be és lakásaikban edényekben tárolják; fürdőhelyiségeik, hálózati vízzel ellátott öblítéses WC-ik nincsenek. Megállapították továbbá, hogy a telepek, illetve a telepszerű elrendeződésű lakókörnyezetek, valamint az ott élő roma családok, közös háztartásban élő romák közegészségügyi/környezet-egészségügyi helyzetét meghatározóan jellemző számos más paraméter [lakások tulajdonviszonya, állaga (falak, padozat anyaga, állapota), elégtelen alapterületű lakások (<25m2 alapterületű lakások, egyszobás lakások, egy főre jutó alapterület m2-ben) aránya, a hagyományos kályhafűtés gyakorisága, a villanyvilágítású lakások aránya, a szennyvízelvezetés megoldása, elégtelen számú fekvőhely és ülőhely, a tanuláshoz biztosítandó feltételek hiánya, az iskolázottság foka, alkalmi munkások (munkanélküliek) aránya, az egy főre jutó jövedelem aránya] szignifikánsan különbözik. A különbség minden esetben a telepekre és a telepeken élőkre hátrányos. Arra következtetnek, hogy bár a telepeken és a telepszerű elrendeződésben élő roma közösségek életkörülménye egyaránt távol áll a magyarországi lakosság átlagáétól, a romák kétféle lakókörnyezetének higiénés feltételei, valamint az ezekben élő roma közösségek közegészségügyi biztonsága és életminősége szignifikánsan különbözik; a különbség a telepekre hátrányos. Szerzők a megoldást a roma telepek azonnali felszámolásában, a roma gyerekek korszerű és magas színvonalú oktatásában, továbbá tanulási feltételeik egyidejű biztosításában látják.