Az iszapkezeléshez használt anyagok sokfélesége, és a különböző országok eltérő nevezéktana miatt volt szükséges egy egységes, mindenki által elfogadott elnevezést illetve definíciót megalkotni. A különböző összetételű anyagok csoportokba sorolására is számos kezdeményezés történt, és napjainkban is születnek új ajánlások a klasszifikáció pontosítására. Bár az iszapterápia sokáig csak tapasztalati tényezőkön alapult, a XX. században megindultak a gyógyhatás tisztázását célzó kutatások. A növekvő számú tanulmány ellenére azonban a hatásmechanizmus még mindig nem teljesen tisztázott. A legtöbb vizsgálat a hőhatás okozta változásokkal foglalkozik, és csak nagyon kevés kísérlet történt a kémiai hatás bizonyítására. A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a peloidok tartalmazhatnak potenciálisan toxikus anyagokat is. Mindazonáltal eddigi ismereteink alapján a gyógyiszap-kezelésnek stabil helye van a fizioterápiás palettán.