Írásunkban összefoglaltuk a folyékony élelmiszerek hagyományosnak mondható hamvasztásának, nedves roncsolásának alternatívájaként használható nem destruktív minta-előkészítési módszereket, ICP-MS meghatározáshoz. A roncsolás legfőbb hátrányaként azt lehet említeni, hogy nagymértékben hígul a minta, nagy a keresztszennyeződés esélye, valamint időigényes. A roncsolás elmaradása esetén ugyanakkor számolni kell a visszamaradó szerves anyagok hatásával, melyek spektrális, de legfőképpen nem spektrális/mátrixhatást fejtenek ki. Részletesen tárgyaltuk a sztenderd addíciót, a bepárlást, az oxigén-bevezetést, a mikro-koncentrikus porlasztó alkalmazását, valamint a különleges mintabeviteli rendszereket is, de a leggyakrabban használt technikának mégis a mátrixillesztés, a minta hígítása és belső sztenderdek alkalmazása minősül. Legfőképpen az utóbbi három módszerrel, ill. ezek kombinált használatával lehetőség nyílik folyékony, porlasztható és könnyen homogenizálható élelmiszerek gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb ICP-MS vizsgálatára. Leggyakrabban vizsgált folyékony élelmiszernek a borok tekinthetők, ennek ellenére találkozhatunk sörök, gyümölcslevek, ill. tejek ICP-MS mérésével is.