A biohasonlók olyan biológiai gyógyszerek, amelyek az eredeti, referenciakészítmény szabadalmi védettségének lejártát követően kerülnek forgalomba, és a minőség, a biztonságosság és a hatékonyság tekintetében klinikailag jelentős eltérést a referenciaterméktől nem mutathatnak. Az infliximab, amely egy monoklonális anti-TNF antitest, hatékonyan alkalmazható a gyulladásos bélbetegségek, a rheumatoid arthritis, a spondylitis ankylopoetica és a psoriasis kezelésében. Az infliximab biohasonló közelmúltbeli európai törzskönyvezése és rövidesen várható magyarországi forgalomba hozatala felkeltette a szakma figyelmét, a véleményeketpedig megosztja. A biohasonlók fő előnye, hogy olcsóbbak, így a piacversenyt serkentik, és több beteg férhet hozzá a biológiai kezeléshez. Ellentétben azonban a kémiai generikumokkal, a biohasonlók szerkezetükben nem egyeznek innovatív készítménnyeikkel, ugyanis azokat élő sejtekben, biotechnológiai módszerekkel állítják elő. Igy a gyártási folyamat során kialakuló elkerülhetetlen különbségek miatt kételyek merülnek fel a szerkezeti heterogenitás, a tisztaság, az immunogenitás, az extrapolált indikációk, a felcserélhetőség és a helyettesíthetőség tekintetében. Az össszefoglaló a biohasonlókkal kapcsolatos kulcsfontosságú tényeket ismerteti, különös tekintettel a gyulladásos bélbetegségek vonatkozására.