Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=111149
MOB:2014/2
Szerzők:Csatlós Éva; Rigó János (ifj.); Laky Marcella; Máté Szabolcs; Joó József Gábor
Tárgyszavak:LEIOMYOMA; UTERUS BETEGSÉGEI; GENETIKA
Folyóirat:Magyar Nőorvosok Lapja - 2014. 77. évf. 2. sz.
[https://mnt.olo.hu/rovat/magyar-noorvosok-lapja]


  Az alkohol-dehidrogenáz-1 gén (ADH1) szerepe a leiomyoma uteri kialakulásában / Csatlós Éva [et al.]
  Bibliogr.: p. 21. - Abstr. hun., eng.
  In: Magyar Nőorvosok Lapja. - ISSN 0025-021X. - 2014. 77. évf. 2. sz., p. 16-21. : ill.


Bevezetés: Vizsgálataink célja az ADH1-gén myomaszöveti aktivitásának vizsgálata és fontosabb klinikai-demográfiai adatok tükrében való értelmezése volt. Anyag és módszer: A vizsgálatban 101, leiomyoma uteri miatt műtéten átesett beteg anyagából származó szövetmintákon, az ADH1-gén expressziós eredményeit hasonlítottuk 110, egyéb -nem onkológiai- okból méheltávolításon átesett nő műtéti preparátumából nyert szövetminták PCR-technikával meghatározott génexpressziós értékeihez. A klinikai adatok forrásaként a betegek kikérdezése alapján kitöltött kérdőívek, illetve a klinikánk számítógépes adatbázisa szolgáltak. Eredmények: A myomás esetek legnagyobb arányban (48%) a 41-50 év közötti korcsoportban fordultak elő. A nulliparitas a myomában szenvedő nők körében szignifikánsan gyakoribbnak (31.7%) bizonyult, mint a kontrollcsoportban (5.5%). A leiomyoma uteri 101 esetében az ADH1-gén expressziója a kontrollcsoportba tartozó 110 esethez képest - mindkét alkalmazott kontrollgénhez viszonyítva - alulműködést mutatott. A myomára nézve negatív és pozitív családi előzményű myomás esetekben az ADH1-gén expressziója szignifikáns különbséget nem mutatott. A myomagöbök száma és az ADH1-gén expressziója között szignifikáns különbség nem igazolódott, ugyanakkor az alulműködés mértéke korrelált a myomagöbök számával. A kórkép diagnózisának felállítása előtti időszakban kiviselt terhesség(ek)et követő szoptatási időszak(ok) hosszának függvényében az ADH1-gén expressziós aktivitását vizsgálva a korábban nem szoptató nők gén-aktivitásához képest szignifikáns változást nem igazoltunk. Következtetések: Az ADH1 enzim génjének aktivitáscsökkenése a sejtek biológiailag aktív retinsavtartalmának csökkenéséhez vezet, ami a myomasejtek extracellularis mátrixának átalakulásában érvényesíti hatását. Az extracellularis matrix élettani szerkezetének megváltozása a daganatképződés egyik fontos eseménye. A myomagöbök száma és az ADH1-gén aktivitásának alakulása között szignifikáns kapcsolat ugyan nem igazolható, ám matematikai szempontból fordított arányosság figyelhető meg. Az összesített lactatiós időszak és a családi előzmény a gén aktivitása szempontjából nem tekinthetők releváns tényezőknek.