Bevezetés, célkitűzések: Normál várandósság során a haemostasis a fokozott véralvadás irányába tolódik el. A terhességi kor előrehaladtával az aktiválódott véralvadási és fibrinolitikus rendszer faktorainak szintje nő, amely fokozott trombingenerációt és reaktív fibrinolízist eredményez. Ezek a változások legtöbbször meghaladják a biológiai variabilitást. A vizsgált paraméterekre a laboratóriumok általában nem adnak meg referenciatartományokat várandósok esetében. Ennek hiányában gondot okozhat a referenciatartománytól eltérő eredmények klinikai megítélése. Célunk volt, hogy normál várandósságra alkalmazható, terhességi kornak megfelelő referenciatartományokat határozzunk meg az alapvető véralvadási paraméterekre vonatkozóan. Betegek és módszer: 83 várandós nő vérmintáit vizsgáltuk a 16., 26. és a 36. terhességi héten. A következő laboratóriumi paramétereket határoztuk meg: prothrombinidő (PI), aktivált partialis thromboplastin idő (APTI), thrombinidő (TI), fibrinogén, D-dimer és C-reaktív fehérje (CRP). Ezekből a mérési eredményekből a gesztációs kornak megfelelő referenciatartományokat határoztunk meg. Eredmények: A PI, APTI, TI csökken, míg a fibrinogén és D-dimer szintje a terhességi kor előrehaladtával emelkedik, amely hypercoagulatiós állapotra és fokozott fibrinolysisre utal. A fibrinogén szintjének átlaga már a 16. terhességi héten magasabb volt, mint a konvencionális referenciatartomány felső határértéke. A 16. terhességi, héten a várandósok 42%-ában észleltük a D-dimer magasabb szintjét a konvencionális cut-off értékhez (250 nglml.). képest, miközben a 36. terhességi héten 98%-ban volt a határérték felett. A CRP szintje nem emelkedik élettani várandósság alatt. Következtetések: Eredményeink alapján a vizsgált laboratóriumi értékek esetében más referenciatartományok tekinthetők normálnak a várandósság alatt vizsgált három időpontban a nem várandós nők referenciaintervallumához képest. Érdemes tehát megfontolni, hogy új referenciatartományokat határozzunk meg a várandósokra vonatkozóan.