A nem-tumoros eredetű felnőttkori tracheo-oesophagealis sipolyok létrejöttének leggyakoribb oka az elhúzódó gépi lélegeztetés, melynek során a tracheostomás kanül vagy tubus felfújt ballonja decubitalja a légcső és a nyelőcső egymáshoz nyomott falát. Az intubáció és lélegeztetés másik súlyos lehetséges szövődménye a sipoly nélküli tracheaperforáció. A szerzők közleményükben ismertetik az 1991 és 2013 közötti időszakban nem-tumoros eredetű felnőttkori tracheo-oesophagealis sipolyok és a sipoly nélküli tracheaperforációk mellkassebészi kezelésével szerzett tapasztalataikat. Megbeszélik a kezelési mód megválasztásának szempontrendszerét. Áttekintik e két betegség klinikumát, elemezve a kialakulási mechanizmust, a betegség tünettanát és a kezelési alternatívákat, részletesen ismertetve a műtéti megoldási technikákat. A sikeres gyógyítás kulcsa az időben történő felismerés, a konkrét betegre szabott kezelési terv felállítása. Tracheo-oesophagealis sipolyoknál végleges megoldást a tervezetten elvégzett szakszerű műtéti fistulaellátás ad. A 9 operált betegnél két esetben volt lehetőség mindkét szerv direkt suturájára. A tracheadefektust 6 betegnél sternocleidomastoideus izomlebennyel kellett pótolni. Trachearesectio egy betegnél történt. Tracheaperforáció miatt 16 beteget kezeltek: 10-et műtéti, 6-ot konzervatív módon. A 10 operált esetből 6 beteg gyógyult: átlagéletkoruk 52,6 év volt, szemben az elhunytak átlag 72,3 éves korával. A konzervatívan kezelt 6 beteg mindegyike gyógyult. A terápia megválasztása minden esetben egyedi döntést igényel. A kezelés során fontos és szükséges a szoros interdisciplinaris együttműködés.