Az antidiabetikus kezelés megválasztásánál a glykaemiás hatékonyság mellett kiemelt jelentősége kell hogy legyen a használt antidiabeticum cardiovascularis biztonságosságának is. A roziglitazonnal kapcsolatos adatok alapján a gyógyszerek engedélyeztetését ma már a hatóságok (pl. FDA) a bevezetést megelőző klinikai vizsgálatok cardiovascularis biztonságos sági adatait figyelembe véve végzik el. A rendelkezésre áltó adatok a metformin cardiovascularis védő hatása mellett szólnak. A szulfanilureák cardiovascularis szempontból általában nem előnyősek, ez alól a gliciazid jelent kivételt. A glinidek vonatkozásában az adatok sem fokozott kockázat, sem védőhatás mellett nem szólnak. Az akarbóz több vizsgálat adatai alapján szignifikáns cardiovascularis védőhatású. Az inkretinrendszerre ható szerek vonatkozásában még hiányoznak az igazán hosszú távú biztonságossági adatok, azonban a patofiziológiai hatások és az eddigi, rövidebb távú adatok cardiovascularis szempontból legalábbis semleges jelleget sugallnak. Az előbbi csoporthoz hasonlóan a gliflozinok esetében is még váratnak magukra a hosszú távú biztonságossági eredmények.