Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=110459
MOB:2014/1
Szerzők:Hodozsó Krisztina; Jakus Petra; Soósné Kiss Zsuzsanna; Feith Helga Judit
Tárgyszavak:FOGYATÉKKAL ÉLŐK; LÁTÁSI ZAVAROK; TERHESSÉG; GONDOZÁS
Folyóirat:Védőnő - 2014. 24. évf. 1. sz.
[https://www.mave.hu/index.php?p=20]


  Látássérült édesanyák gyermekvállalással és gondozásal kapcsolatos tapasztalatai / Hodozsó Krisztina [et al.]
  Bibliogr.: p. 25. - Abstr. hun.
  In: Védőnő. - ISSN 1586-1538. - 2014. 24. évf. 1. sz., p. 22-25. : ill.


Bevezetés: Hazánkban a hatályos törvények értelmében minden személy jogosult egyenlő bánásmódban részesülni anélkül, hogy betegségtudatát erősítenénk. Látássérült édesanyák veszélyeztetett szülőként történő gondozása szakmai irányelvek alapján nem indokolt, igény szerinti gondozásuk azonban javasolt, fokozott figyelemben szükséges részesítenünk őket. Célkitűzés: Célunk, hogy a sikeres egyéni gondozás elősegítése érdekében megismerjük a látássérült édesanyák nehézségeit, tapasztalataikat, és az egészségügyi szakemberrel szemben támasztott igényeiket. Célunk felmérni megítélésüket a szakemberek hozzáállását tekintve, az egészségügyi ellátó rendszer igénybevétele során átélt személyes tapasztalataik alapján. Minta és módszer: A vizsgálatot Budapesten és környékén, olyan látássérült édesanyák körében (11 fő) végeztük, akik legalább egy, 0-24 éves korú gyermeket/ifjút nevelnek, és hozzájárultak ahhoz, hogy az interjúfelvétel az otthonukban történjen. Az interjúzást 2012. 08. 03-10. 31. közötti időintervallumban végeztük. Az interjú kérdései 7 témakörre oszlanak, melyben vizsgáljuk a szociodemográfiai adatokat, a szakemberek látássérült édesanyák általi megítélését a várandósság, a szülés és a gyermekgondozás/nevelés időszaka alatt átélt tapasztalataik alapján, a párkapcsolatukat, a támogató intézményekkel az együttműködést, valamint az őket segítő személyekkel szembeni elvárásaikat, és a javaslataikat. Eredmények: A látássérült édesanyák véleménye a szakemberek szakmai segítségéről változó. Többen hiányosságokról, sérelmekről számoltak be, de mindannyian egyértelműen kifejezték igényüket a minőségi szakmai segítségre. A felvett interjúk azt mutatják, hogy az érintettek 30 km-es vonzáskörzetében ugyan található látássérültekkel foglalkozó intézmény, az édesanyák azonban elsősorban nem itt kérnek segítséget. Egyértelműek az eredmények a minőségi, igény szerinti ellátás szükségességének tekintetében. Következtetések: Szükséges ismerni és közzétenni, valamint tovább kutatni a gyermeket váró/nevelő látássérült édesanyák és családjuk egészségügyi, szociális és egyéb szükségleteit az egészségügyi szakemberek színvonalasabb, hatékonyabb szakmai segítségnyújtása érdekében.