Az elesés a hazai népességben lassan egyötöd arány felé közelítő, az idős korosztály tagjainál gyakori, ismétlődő és előbb-utóbb súlyos patológiás és szociális következményekkel járó történés. Legfontosabb kockázati tényezői jól pontosíthatók. Az elesés veszélye és patológiás következményei megfelelő megelőző óvintézkedésekkel jelentősen csökkenthetők. A valóban hatékony megelőzés persze többnyire komplex teendőket igényel egy-egy idős, típusosan rendszerint már több idült betegségben is szenvedő személy esetében. Ezek közül kiemelendő, hogy az elesésre hajlamosító, vagy elősegítő kockázatokat, a patológiás következményeket súlyosbító tényezőket lehetőleg minél korábban, de az első elesés után mindenképpen igen nagy szakmai gonddal kell felmérni, mind a beteg egészségi állapota és gyógyszerelése, mind környezete szempontjából.