Pajzsmirigy-microcarcinomának nevezünk minden 1 cm-nél kisebb, szövettanilag malignusnak bizonyuló pajzsmirigydaganatot. Bár elméletben bármilyen szövettani típus előfordulhat, az esetek meghatározó többségét a papillaris típus adja, így a microcarcinoma fogalma alatt a papillaris szövettani csoportba tartozókat értjük. A pajzsmirigy-microcarcinomákat, feltehetőleg a javuló ultrahang-diagnosztikának köszönhetően egyre gyakrabban ismerik fel. A betegségnek kiváló a prognózisa, ugyanis a betegségspeci ikus mortalitása kevesebb mint 0,5%. A prognosztikai faktorok meghatározása segíthet az optimális betegkövetési és -kezelési stratégia felállításában, azonban eddig átfogó, ilyen jellegű tanulmány nem készült. A szakirodalmi adatok áttekintésével megállapítható, hogy az idősebb életkor, a diagnózis felállításakor észlelt pajzsmirigyen kívüli terjedés, a meglevő nyirokcsomó-érintettség vagy távoli áttét társul kedvezőtlen prognózissal. Adatbázis-elemzések alapján feltételezhető, hogy a pajzsmirigy-microcarcinoma "határa" nem 1 cm, hanem 0,7 cm, ugyanis ez utóbbi felett a betegség kiújulásának esélye egyértelműen növekszik. További nehézséget jelent a göbös struma műtétek során véletlenszerűen felismert, úgynevezett okkult pajzsmirigy-carcinomák esetére javasolható kezelési stratégia: legyen-e kiegészítő-komplettáló műtét az ellenoldali lebenyben, legyen-e radiojódterápia, hogyan történjen a nyomon követés. Az összeállítás kísérletet tesz az utóbbi évek irodalmi adatainak felhasználásával egyfajta támpont adására.