Bevezetés: Kutatásunkban a betegek műtét előtti szorongását vizsgáljuk a különböző szociodemográfiai tényezők tükrében. A téma napjainkban is rendkívül időszerű, mert a túlzottan szorongó betegek lassabban gyógyulnak, több műtét körüli szövődmény fordulhat náluk elő és gyakran a műtét utáni fájdalomszintjük is magasabb. Célkitűzés: Kutatásunkban több kérdésre próbálunk választ találni. Elsőként arra, hogy a betegek mennyire szoronganak a kisebb műtétek előtt. Másodsorban arra, hogy milyen szociodemográfiai tényezők hozhatóak összefüggésbe a szorongással. Módszer: A kutatás módszere kérdőíves felmérés. A mintánkba olyan kisebb tervezett hasi műtétek előtt álló páciensek kerültek, akiknek nincsen malignus elváltozásuk és kórházi benntartózkodásuk maximum 5 napot vesz igénybe. (n=70) A betegekkel egy-egy saját szerkesztésű kérdőívet töltettünk ki, továbbá válaszoltak a Kórházi Szorongás és Depresszió Skála szorongásra vonatkozó kérdéseire is. Eredmények: A betegek 67%-ának szorongása a kóros érték alatt volt. A szorongás szignifikánsan nem függ össze a vallásgyakorlás módjával, a családi állapottal és a korábbi műtéttel, azonban összefügg azzal, hogy a beteg kivel él együtt (p=0,014). Következtetés: A betegek műtét előtti szorongási szintjének fontos befolyásoló tényezője a családi háttér. A műtétek előtti szorongáscsökkentésére nagy hangsúlyt kell fektetni a sebészeti osztályokon.