Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=108961
MOB:2013/4
Szerzők:Pavlik Attila; Szakács Noémi; Hidas Péter
Tárgyszavak:ÍNSÉRÜLÉSEK; KARSÉRÜLÉSEK; SEBÉSZET; IZOM BETEGSÉGEI
Folyóirat:Sportorvosi Szemle - 2013. 54. évf. 1. sz.
[https://www.sportorvostarsasag.hu/folyoirat.aspx?web_id=&tmi=0&f=1&an=1510#j ]


  Distalis biceps ínszakadás műtéti kezelése / Pavlik Attila, Szakács Noémi, Hidas Péter
  Bibliogr.: p. 14-15. - Abstr. hun., eng.
  In: Sportorvosi Szemle. - ISSN 0209-682X. - 2013. 54. évf. 1. sz., p. 9-15. : ill.


A distalis biceps ín szakadása ritka sérülés, leggyakrabban középkorú sportoló vagy nehéz fizikai munkát végző férfiakat érint. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassuk az általunk alkalmazott műtéti technikát és a distalis biceps ínszakadással operált betegeink utánvizsgálati eredményeit. 1996 és 2011 között 64 betegnél (63 férfi, 1 nő) 66 esetben végeztünk műtéti kezelést akut distalis biceps ínszakadás miatt. Az osztályunkon alkalmazott egy metszéses technika során transosseális furatokon vezetjük át az ínba behelyezett öltéseket a radiuson és dorsalisan csomózzuk meg. 58 betegnél történt meg a retrospektív utánvizsgálat, melynek során vizsgáltuk mozgásterjedelmet, az erőt, a munkába és a sportba való visszatérés idejét, az esetleges szövődményeket, a betegek szubjektív elégedettségét és radiológiai vizsgálat is történt. Az átlagos utánvizsgálati idő 70(14-121) hónap volt. Az ellenoldallal összehasonlítva 53 betegnél teljes volt az extenzió, 5 betegnél találtunk 5-10 fok közötti elmaradást. A flexió minden esetben teljes volt. A pronáció és a supinatio kis mértékű beszűkülése (kevesebb, mint 10 fok) 6 betegnél volt megfigyelhető. A biceps ereje 50 betegnél az ellenoldallal azonos volt, 8 betegnél az ellenoldali erő 80%-a. 12 betegnél találtunk a röntgenfelvételen a fúrt lyuknak megfelelően heterotop ossificatiót, ez 6 betegnél okozott enyhe panaszt az alkaron való támaszkodáskor. A műtétet követően 5 betegnél fordult elő a nervus radiális tranziens neuropraxiája, mely panaszok minden esetben 3 hónap konzervatív kezelés után teljesen megszűntek. A munkába való visszatérés minden esetben sikeresen megtörtént, átlagosan 10 hét elteltével, míg a sporttevékenységhez átlagosan 20 héttel a műtét után tudtak betegeink visszatérni. 57 beteg választaná ismét a műtéti kezelést. A könyök flexiós ereje és a teljes ízületi mozgásterjedelem a betegek 86 %-ánál visszatért, így a biceps ín transosseális refixációja sikeres műtétnek bizonyult. Eredményeink megfelelnek a nemzetközi irodalomban közölt eredményeknek. A transosseális refixáció előnye, hogy idegen anyag alkalmazása nélkül végezhető el a rekonstrukció.