A jelen beszámoló témája az, hogy miként befolyásolja a gyermekek emlékezeti teljesítményét az ingeranyag bemutatásának és felidéztetésének manipulációja. A kísérlet során 10 éves általános iskolások (24 fiú, 20 lány) két rövid mesefilmrészletet tekintettek meg. A második történet bemutatása előtt az elsőre vonatkozóan a klasszikus irányított felejtési paradigmának megfelelően felejtési vagy emlékezeti utasítást kaptak a személyek. Az előhívást a kognitív interjú egyik emlékezést elősegítő módszerével, a tanulás kontextusának mentális újrateremtésével manipuláltuk. Az előhívási teljesítményt a felidézett történetelemek számával mértük. Az eredmények szerint az előhívási teljesítményt együttesen befolyásolta a bemutatási instrukció (felejtési vs. emlékezeti) és az előhívás módja (kontextussal együttes vs. szabad felidézés). Szignifikáns irányított felejtési hatást tapasztaltunk az elsőként bemutatott ingeranyag előhívási teljesítményében: a "felejtési" csoport kevesebb történetelemet hívott elő, mint az "emlékezeti" csoport. Ugyanakkor a felejtési csoporton belül a kontextussal együttes felidézés szignifikánsan alacsonyabb előhívási teljesítményt eredményezett, mint a szabad felidézés. A kognitív interjú e gyakran alkalmazott részeleme tehát kikérdezéskor nem hatékony azon bűncselekmények felderítésében, amelyekben az áldozatot (vagy a tanút) felejtésre szólítják fel.