Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=108741
MOB:2013/4
Szerzők:Boda-Ujlaky Judit; Séra László
Tárgyszavak:EMOTIÓK; ÉRZELMEK; INTELLIGENCIA
Folyóirat:Mentálhigiéné és Pszichoszomatika - 2013. 14. évf. 4. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/0406/0406-overview.xml]


  Gelotofóbia, érzelmi intelligencia és alexitímia / Boda-Ujlaky Judit, Séra László
  Bibliogr.: p. 316-320. - Abstr. hun., eng.
  In: Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. - ISSN 1419-8126, eISSN 1786-3759. - 2013. 14. évf. 4. sz., p. 297-321. : ill.


Elméleti háttér: A gelotofóbia (a nevetségessé válástól vagy kinevetéstől való félelem) univerzális, az utóbbi évtizedekben leírt jelenség. Vizsgálatok szerint a gelotofóbiásokat intenzívebb, hosszabb és többszöri szégyen-érzés és félelem, illetve kevésbé intenzív, ritkább és rövidebb idejű boldogság-érzés jellemzi. Továbbá a nevetést tartalmazó kétértelmű helyzeteket negatívabban értékelik, mint a kontroll személyek, és ezek nem emelik a hangulatukat. Cél: Megvizsgálni e vonás érzelmi intelligenciával és alexitímiával való kapcsolatát. Módszer: 137 fő válaszolt a Geloph-15, a TAS-20 és a Bar-On EQ kérdőívek kérdéseire. Eredmények: A gelotofóbia és az alexitímia egyes dimenziói szignifikáns pozitív korrelációt mutatnak mind a teljes mintán (érzelmek azonosítása: r = 0,356; p < 0,01; érzelmek kifejezése: r = 0,363; p < 0,01; összpontszám: r = 0,360**), mind a gelotofóbiások (pragmatikus gondolkodás: r = 0,685; p < 0,01; összpontszám: r = 0,691; p < 0,05) és a nem gelotofóbiások (érzelmek azonosítása: r = 0,331; p < 0,01; érzelmek kifejezése: r = 0,313; p < 0,01; összpontszám: r = 0,271; p < 0,01) csoportjában. Továbbá, a gelotofóbiás és nem gelotofóbiás csoport között legalább tendenciaszintű különbség adódott az érzelmek kifejezésének nehézsége és az összpontszám esetében. A nem gelotofóbiások rendre szignifikánsan magasabb EQ pontszámokat érnek el, mint a gelotofóbiások (kivéve problémamegoldás, impulzuskontroll, stresszkezelés), továbbá esetükben közepesen erős, negatív együtt járás mutatkozik a gelotofóbia mértéke és az érzelmi intelligencia között, míg a gelotofóbiásokra többnyire ez nem igaz. A teljes mintán a gelotofóbia és az érzelmi intelligencia közötti korreláció -0,624; p < 0,01volt. A legmagasabb korrelációk az önbecsülés (r = -0,511; p < 0,01), a függetlenség (r = -0,521; p < 0,01), a stressztűrés (r = -0,531; p < 0,01), az intraperszonás (r = -0,650; p < 0,01) és az általános hangulat (r = -0,510; p < 0,01) skáláinak terén mutatkozott. A szociodemográfiai változók hatását kiparciálva nem mutatkozott jelentős változás az eredményekben. Következtetések: A gelotofóbia, az alexitímia és az érzelmi intelligencia egymáshoz kapcsolódó, mégis elkülöníthető fogalmak, továbbá a gelotofóbiások csoportja más érzelmi intelligencia-mintázatot mutat, mint a nem gelotofóbiások csoportja.