A dolgozat célja bemutatni a fogászati ellátás egészségbiztosítási (közösségi) finanszírozásának területi egyenlőtlenségeit Magyarország megyéinek és régióinak vonatkozásában. Az értékelés bázisát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) területi szerveivel finanszírozási szerződéses viszonyban álló, fogászati alapellátást, szakellátást, egyetemi - kiemelt szintű - ellátást végző fogorvosi szolgálatok, járóbeteg szakellátások és fekvőbeteg osztályok 2008-2011. évi teljesítményjelentései képezik. Indikátorként a 100 lakosra jutó esetszámot illetve beavatkozás számot, valamint az egy estre jutó beavatkozásszámot és az egy beavatkozásra jutó finanszírozási összeget használtuk. Hazánkban 2011- év végén 3366 szolgálat végzett fogászati alap- és szakellátást. A 100 lakosra jutó esetszám átlagosan 71 volt a különböző megyékben 55 és 95 között változott. Ugyanezen megyékben a 100 lakosra jutó beavatkozás szám 149 és 268 közötti érték volt, átlagosan 199. Az egy esetre jutó beavatkozás szám átlag értéke 2,8 (2,56-3,13) volt. Az egy beavatkozásra jutó finanszírozási összeg átlagos értéke 1122 Ft volt és megyénkénti megoszlása szignifikáns különbséget mutatott (1018-1217 Ft). A járóbeteg szakellátás az egyetemi képzőhellyel rendelkező megyékben eltér a lakosság eloszlásától, a progresszív betegellátásnak megfelelően magasabb a finanszírozott szolgáltatók száma. A négy kiemelt megyében a legmagasabb a száz lakosra jutó eset és beavatkozás szám is. Az egy beavatkozásra jutó teljesítménydíj és finanszírozási összeg pedig ellentétes tendenciát mutat. A vizsgált időszakban a fogászati ellátás egészségbiztosítási finanszírozása szignifikáns eltérést mutatott Magyarország megyéi és régiói között. Azokon a településeken, ahol az alapellátáson felül emeltszintű vagy egyetemi szintű ellátás is történik, magasabba az OEP-el szerződésben álló szolgáltatók száma.