Bevezetés: A cardiovascularis kockázat meghatározása segít a tünetmentes, de nagy kockázatú egyének kiszűrésében. Célkitűzés: A szerző tanulmányában az irányított betegellátási modellkísérlet keretében szervezett, cardiovascularis betegségtől mentes népesség szűrési adatai alapján a SCORE és a Reynolds kockázatbesorolási rendszer korrelációjának vizsgálatát tűzte ki célul. Módszer: Munkájában 4462 személy (1977 férfi, 2485 nő, átlagéletkor 47,44 év) adatait dolgozta fel. Az összehasonlítás alapját a SCORE rendszer kockázatkategóriái képezték. Eredmények: Alacsony kockázatstátus esetén szorosan korrelált a két rendszer (<2% alatti SCORE-kockázat esetén a Spearman rho = 1, p < 0,001). Közepes kockázat esetén a korreláció gyengébb (3-4% között rho = 0,59-0,49, p < 0,001, 10-14%-nál 0,42, nem szignifikáns), míg magas kockázatstátusnál ismét erősebb volt (>15%-nál rho = 0,8, p = 0,017). Életkori kategóriánként, nemenként vizsgálva: 40 év feletti nőknél volt a leggyengébb a két rendszer közti korreláció. A jelentősen eltérő Reynolds-score esetén a C-reaktív fehérje átlaga szignifikánsan nagyobb volt (4,1 vs. 5,67 mg/l, p < 0,001). Következtetések: Különösen a közepes SCORE kockázatstátusú, középkorú nőknél lehet hasznos a kockázatstátus pontosítása a C-reaktív fehérje felhasználásával, kétlépcsős kockázatbecslés bevezetésével.