A gastrointestinalis traktust érintő megbetegedések patomechanizmusában egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a reaktív oxigén- és nitrogéngyökök sejtmembrán-károsító hatásának. Az antioxidáns védelemben alapvető fontosságú a nyomelemek, köztük a szelén szerepe, amely glutation-peroxidáz formájában részét képezi a bélfal immunrendszerének. A gyulladásos bélbetegségekben megfigyelhető felszívódási zavar és következményes malnutritio miatt nagy a jelentősége a táplálásterápiának, a megfelelő energia-, fehérje- és nyomelempótlásnak. A humán tanulmányok rámutatnak, hogy a gyulladásos bélbetegség többnyire alacsonyabb szérumszelénszinttel jár együtt, ezzel együtt mérhetően csökken az antioxidáns és nő a proinflammatorikus aktivitás. A megfelelő szelénpótlás lehet kedvező hatással a szervkárosodás mértékére, a fertőzések súlyosságára, de a mortalitás csökkenését nem igazolták az eredmények. Némi bizakodásra adhat okot, hogy állatkísérletekben a szelén egyértelmű preventív hatását mutatták ki mind a gyulladásos, mind a gyulladás indukálta daganatos bélbetegségek területén.