Jelenleg nem tekinthetjük gyógyszeresen megoldottnak a drog- és alkoholfüggő betegek elvonását (a detoxifikációt), de kevésbé sikeres az akut szak utáni hosszútávú kezelés is, igen sok a visszaesés. Olyan gyógyszerekre volna szükségünk, amelyek rövidtávon szüntetik meg a heves vegetatív tüneteket, a fájdalmat, a nagyon kellemetlen, nyugtalansággal, szorongással vagy akut depresszív tünetekkel járó pszichoszindrómát és a szer utáni sóvárgást. Optimális az lenne, ha egy gyógyszer lenne képes mindezeket a tüneteket egyidőben enyhíteni, illetve megszüntetni, anélkül, hogy ő maga függőséget okozna, hosszútávon pedig megakadályozná a relapszust. A függőség szinte minden esetben együtt jár primer és/vagy szekunder hangulatzavarral, alvászavarral, amelyek kezelése elengedhetetlen. Figyelmet kell fordítani ugyanakkor arra a tapasztalati tényre, hogy a szer megvonását követően gyakran alakul ki benzodiazepin-függőség. Az antidepresszívumok közül a szerotonin antagonista és reuptake inhibitor (SARI) trazodon hatékony az alvászavarral járó depressziók kezelésében, ugyanakkor effektivitást mutatott alkohol- és benzodiazepin-függőségekben is. Használata javíthatja a detoxifikáció, illetve az elvonás utáni állapot kezelésének eredményességét és csökkentheti a gyógyszerterhelést, valamint a benzodiazepin-függőségek kialakulásának esélyét. A klinikai gyakorlatunkban rendszeresen alkalmaztuk ezt a szert a depressziós és párhuzamosan addiktológiai problémával küzdő betegeinknél, tapasztalatot szerezve az egyéb gyógyszeres (benzodiazepin, más antidepresszívum) kezelésekkel összehasonlítva. A szer nincs regisztrálva alkohol-drog függőségre, viszont a komorbid állapotok terápiája nem ütközik a gyógyszerelőiratban foglaltakkal. A célunk az irodalom áttekintésén túlmenően tapasztalataink közlése volt, ami bár nem tekinthető bizonyítékokon alapuló vizsgálatnak, közreadását szükségesnek láttuk. Olyan protokollt, amely az összes tudományos problémát és az off-label kezelés problematikáját is figyelembe venné, egyelőre nem tudtunk készíteni, és nem tudtunk elegendő beteget trazodonnal kezelni ahhoz, hogy eredményeink statisztikailag is bizonyíthatók legyenek. A függőségek "akut" és hosszútávú kezelése nem kellően hatékony, igen jelentős a visszaesési arány, amiben többek között szerepet játszik a specifikusnak tartható gyógyszer hiánya a hosszabb távú kezelések során is. A rendelkezésre álló pszichofarmakonok közül a trazodon az egyik lehetséges választás, ugyanis a betegek beszámolója és a klinikai észlelés szerint a depresszív állapotuk, alvászavaruk javulása potenciálisan csökkentheti a drog-alkoholfüggőség visszatérésének rizikóját.