Tanulmányunkban a laryngectomián átesett betegeink teljes mértékű posztoperatív rehabilitációjának részeként alkalmazott hő- és páracserélő rendszer (Heat and Moisture Exchanger, HME, Atos Medical AB, Hörby, Sweden) effektivitását vizsgáltuk 6 betegnél, akik legalább 6 hónappal a vizsgálatok kezdete előtt teljes gégeeltávolításon estek át. A kontrollcsoportot szintén 6 laryngectomizált, de HME-t nem viselő beteg alkotta. A betegekkel az általános- és bronchopulmonaris állapotukra, valamint a beszédkészségükre vonatkozó kérdőíveket töltettük ki. A kérdőívet a vizsgálat kezdetekor, majd 6 hét után és a tanulmány végén, 3 hónap elteltével töltettük ki mind a két betegcsoport tagjaival. A 3 hónapos vizsgálati periódus során vizsgáltuk az életminőség időbeni alakulását is. Az HME-használók a 6 hetes 3 hónapos kontrollvizsgálat során az HME rendszerrel kapcsolatos kérdőívet is kitöltöttek. A pulmonaris állapot alaposabb felmérése céljából, a kérdőíveken kívül légzésfunkciós vizsgálatokat is végeztünk mindkét betegcsoportban, amelyeket 3 hónap múlva megismételtünk mindkét betegcsoport tagjainál. A feldolgozott válaszok alapján az általános állapot a HME-t viselő csoport tagjainál kisfokban javult, míg a kontrollcsoport tagjainál kisfokban romló tendenciát mutatott mind a 6 hetes, mind a 3 hónapos felméréskor. Az életminőségre vonatkozó, 1 és 10 közötti skálán megadott pontszámmal megválaszolható kérdésre adott válaszok értékei a HME-csoportban jelentős javulást (5.16 versus 2,83), míg a kontrollcsoportban ehhez képest jóval kisebb mértékű javulást (6,00 versus 5, 16) mutattak. A bronchopulmonaris tünetek mérséklődtek az HME-csoportban a 6 hetes és a 3 hónapos kontroll alkalmával is. A HME használata a nehézlégzésben szenvedők panaszát csökkentette, míg a HME hiánya a dyspnoe fokozódásával járt. A HME használata következtében mind a 6, mind a 12 hetes felmérés szerint jelentősen mérséklődött a betegek gyötrő köhögési ingere, csökkent a felköhögött váladék menynyisége és a betegek felénél fokozódott a köhögési inger nélkül végzett fizikai aktivitás mértéke. Ezzel szemben, a vizsgálat végére a kontrollcsoport tagjainál gyakrabban jelentkezett köhögési inger és fokozódott a felköhögött váladék mennyisége, valamint a csoport felénél a köhögési inger enyhébb fizikális megterheléskor vagy már nyugalomban is fellépett. A HME használata betegeink egy részénél a beszédképességet is javította. A légzésfunkciós eredményeknél a statisztikai próbákat egymintás t-próba segítségével a csoportokon belül végeztük el. A szignifikancia határát p<0,05 értékben határoztuk meg. A kontrollcsoport betegeinél a 3 hónapos vizsgálat során szignifikáns mértékben csökkent FVC%-ot (forced vital capacity, erőltetett vitálkapacitás) és IC%-ot (inspiratory capacity, belégzési kapacitás) találtunk. Ezzel szemben a kezelt csoportnál a Tiffneau index, IC% és PEF% (peak expiratory flow, kilégzési csúcsáramlás) szignifikáns mértékben javult. A változások a COPD-s (chronic obstructive pulmonary disease, krónikus obstruktív tüdőbetegség) betegek légzésfunkciójának egyéni vizsgálata esetén kifejezettebbek voltak. A HME-vel nem kezelt két COPD-s beteg értékei az őszi időszakban romlottak, míg a HME viselő két COPD-s beteg légzésfunkciói értékelhetően nem változtak. Jelen vizsgálatunk megerősíti a HME kezelés előnyös hatásait a légzésfunkciós paraméterek tekintetében is. Utal arra, hogy a kezeléssel megelőzhető az őszi-téli időszakra eső állapotrosszabbodás, mind a panaszok, mind a légzésfunkciós paraméterek esetében is. A HME-rendszer könnyen alkalmazható, jól tolerálható. Tapasztalataink arra sarkallnak bennünket. hogy mindent elkövessünk annak érdekében, hogy a HME hazánkban is - a társadalombiztosítás által finanszírozott formában - a laryngectomiát követő rehabilitáció egységes protokoll szerves részévé válhasson.