A szimpatikus idegrendszer túlműködése számos előnytelen kardiovaszkuláris következménnyel jár, fokozott mortalitási és morbiditási kockázatot jelent. A primer hipertónia kialakulásában és fenntartásában is szerepet játszik. Éppen ezért az egyik terápiás cél a szimpatikus túlműködés csökkentése. Ennek több lehetséges módja van. Ezek egy része invazív módszer, amelyek az utóbbi időben kezdenek teret hódítani a terápiás palettán. A nem invazív lehetőségek közé többek között a centrálisan ható vérnyomáscsökkentő gyógyszerek tartoznak. Ezek régebbi képviselői pl. a clonidin, az alfa-metildopa. Napjainkban modernebb készítmények is rendelkezésre állnak, ilyenek a szelektív imidazolin I1-receptor-agonisták, mint pl. a rilmenidin. A rilmenidin olyan szimpatolitikus szer, amely hatékonyan csökkenti a vérnyomást, a balkamra-hipertrófiát, javítja az bal kamrai ejekciós frakciót, csökkenti a vércukrot, javítja az inzulinérzékenységet, javítja a baroreflex-szenzitivitást, és veseelégtelenségben is kedvezőek a hatásai.