A tanulmány célja a hazai kórházak kialakulásának és fejlődéstörténetének bemutatása, különös tekintettel a jogszabályi környezet változásaira. A felvilágosult abszolutizmus keretei között zajlott le a szegényügy és a kórházügy szétválasztása, amely eredményeként létrejött a modern értelemben vett, kizárólagosan betegápolással foglalkozó kórház intézménye. A kiegyezést követően szabályozásra került a kórházak helye és szerepe az egészségügyben, amely eredményeként az 1867-ben az országban 44 kórház száma 1915-re 427-re bővült. Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés hazánk egészségügyét érintő hatásainak eredményeként a kórházak száma 183-ra csökkent, hasonló csapást a hazai kórházügy fejlődésére a II. világháború mért. A történelmi előzményekből megállapítható, hogy a kórházügy fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a kórházak szerepének, működési feltételeinek egyértelmű jogszabályi meghatározása, valamint világos, kiszámítható és előre látható finanszírozási feltételek megteremtése. Napjaink egészségügyének kihívása ennek a rendszernek a megteremtése.