Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=106543
MOB:2013/2
Szerzők:Falus Ferenc
Tárgyszavak:INFLUENZA; PANDEMIA; EPIDEMIOLÓGIA; GENETIKA
Folyóirat:Egészség-akadémia - 2010. 1. évf. 4. sz.
[https://etk.pte.hu/oktatas_aloldalak/egeszseg-akademia-folyoirat]


  Mit tanultunk az Influenza A(H1N1)v világjárványból?  / Falus Ferenc
  Bibliogr.: p. 267. - Abstr. hun., eng.
  In: Egészség-akadémia. - ISSN 2061-2850, eISSN 2063-8140. - 2010. 1. évf. 4. sz., p. 263-267.


Az évek óta tartó influenza pandémiás felkészülés jelentősen hozzájárult a koordinált fellépéshez és az intézkedések következetes végrehajtásához a 2009-es influenza A(H1N1)v pandémia idején. A magyar influenzafigyelő szolgálat rendszeres és megbízható adatokat szolgáltatott az influenza terjedéséről, a járványügyi helyzet alakulásáról pandémia idején is. Az intézkedések a járványügyi helyzettől függően változtak: kezdetben a terjedés késleltetésére, majd 2009 augusztusától elsősorban az influenza pandémia súlyos következményeinek enyhítésére irányultak. Az engedélyezett pandémiás influenza elleni új oltóanyag időben és megfelelő mennyiségben rendelkezésre állt Magyarországon. Az intézkedéseknek köszönhetően kevesebb ember betegedett meg, került kórházba és hunyt el influenzában, mint amire a megelőző intézkedések hiányában számítani lehetett volna. Vannak olyan területek, ahol a pandémiás készültség tovább javítható. A megalapozott járványügyi intézkedések feltétele a megbízható, magas színvonalon működő surveillance - beleértve nemcsak az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók számát, hanem a súlyos lefolyású és halálos kimenetelű influenza megbetegedések monitorozását is. A surveillance megerősítése ezért alapvető feladat. Az influenza elleni védőoltási programok során a legfontosabb partnerek a háziorvosok. A feladatok megfelelő ellátásához szükség van a háziorvosokkal való szorosabb együttműködésre és a betegellátás első vonalában dolgozó egészségügyi dolgozók erőteljesebb bevonására a tervezésbe, a döntéshozatalba, képzésbe/oktatásba és a kommunikációba. A célok eléréséhez nélkülözhetetlen a hiteles, megbízható tájékoztatásra és a bizalomra épülő proaktív kommunikációs stratégia kidolgozása és következetes végrehajtása, továbbá a szakértők és a kommunikációs szakemberek közötti együttműködés szorosabbá tétele.