Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=106443
MOB:2013/2
Szerzők:Domján Gyula; Gadó Klára
Tárgyszavak:ÉLETMINŐSÉG; MYELOMA MULTIPLEX
Folyóirat:Hematológia - Transzfuziológia - 2013. 46. évf. 1. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/2068/2068-overview.xml]


  Myeloma multiplex és életminőség / Domján Gyula, Gadó Klára
  Bibliogr.: p. 51. - Abstr. hun., eng.
  In: Hematológia - Transzfuziológia. - ISSN ISSN 0324-7309. - 2013. 46. évf. 1. sz., p. 47-51.


A myelomaellenes terápia utóbbi évtizedekben végbement fejlődése jelentős mértékben meghosszabbította a teljes és a betegségmentes túlélést. Mindazonáltal a betegség ma sem gyógyítható meg. Mindebből két dolog adódik: egyrészt a beteg hosszabb ideig él együtt a betegségével, másrészt hosszabb ideig lebeg a feje felett a "gyógyíthatatlan betegség" Damoklész kardja. A túlélési idő hosszának növekedése előtérbe helyezte az élet minőségének kérdését is. A betegséggel kapcsolatos problémák: a fájdalom, gyengeség, a csonttörések okozta kellemetlenségek; a terápia okozta nehézségek, kényelmetlenségek, szövődmények: fertőzések, neuropatha, thrombosis, állkapocsnekrózis, mucositis kialakulása, invazív beavatkozások a szupportív terápia jelentőségét hangsúlyozzák. Az életminőségre igen számottevő hatást gyakorol a betegek társadalmi, gazdasági környezetének alakulása, a munka világában való részvétel, az anyagi helyzet, a családi és baráti kapcsolatok megváltozása is. A krónikus betegség, a daganatos betegség stigmája hozzájárulhat depresszió kialakulásához, ezen keresztül is befolyásolva az életminőséget. Az életút végén a halállal történő szembenézés teszi próbára a beteget. Ugyanakkor a családtagok helyzete sem könnyű. A szeretett családtag gyógyíthatatlan betegségének elfogadása, a segítő szándék, amely nem mindig párosul a beteg egyetértésével, és nem mindig sikeres, nagy lelki megterhelés. Emellett a fizikai terhek növekedése is gyakran megoldhatatlan feladat elé állítja a hozzátartozót, ami bűntudatot válthat ki. Az életminőség vizsgálata, mérése ma már szinte önálló diszciplína. Eredményeit felhasználhatjuk arra, hogy a holisztikus szemlélet alapján betegünknek és környezetének hatékony, szakszerű segítséget nyújtsunk. Mindez multidiszciplináris együttműködés keretében képzelhető csak el.