Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=106418
MOB:2013/2
Szerzők:Boldvai Ferenc; Kárpáti Gyöngyvér; Csorba János; Mészáros Judit
Tárgyszavak:PSZICHOTERÁPIA; HALLÁSZAVAROK; GYERMEK
Folyóirat:Pszichoterápia - 2013. 22. évf. 2. sz.
[https://www.mentalport.hu/a-folyoirat/korabbi-szamok/]


  Individuálpszichológiai játékdráma tapasztalatok beilleszkedési zavarokkal küzdő nagyothalló gyermekek csoportmunkája során  / Boldvai Ferenc [et al.]
  Bibliogr.: p. 111. - Abstr. hun., eng.
  In: Pszichoterápia. - ISSN 1216-6170. - 2013. 22. évf. 2. sz., p. 100-111. : ill.


A tanulmány a beilleszkedési zavarokkal küzdő nagyothalló gyermekek játékdráma csoportmunkáját mutatja be. A csoport célja a hallássérült gyermekek beilleszkedési zavarainak javítása volt, az adleri individuálpszichológia és Kende Hanna alkalmazott individuálpszichológiai (IP) szemléletű gyermekdráma-módszerének segítségével. A munka több szempontból is sajátos: a résztvevők hallássérültek és magatartászavarral is rendelkeznek A szerzők bemutatják az érzékszervi sérültekre jellemző magatartászavarok értelmezési keretét. Kitérnek a velük való munka megkülönböztető jegyeire, és gyakorlati tanácsokkal is szolgálnak. A csoportmunka kapcsán részletesen bemutatják a lélektani munkát beindító hívóképeket és ennek elméleti magyarázatát. Rámutatnak a hívóképek és a személyes tematika összecsengésére. Részletezik a csoportfoglalkozások lefolyását, történéseit. Leírják azt a módot, ahogyan a hallássérült gyermekek igen szegényes, egysíkú történeteit kreatívvá és a dramatikus térben lejátszhatóvá alakítják Számba veszik a csoportülés felépítése szerint megjelenő feszültségeket, agresszív jelzéseket, impulzív cselekedeteket, valamint ezeknek kézbentartási lehetőségét. Az aktív, cselekvés-centrikus, önértékelésjavító drámatechnika az eddigi tapasztalatok alapján elősegíti az agresszív magatartás és be-illeszkedési zavarok kedvező befolyásolását. A szerzők tapasztalata szerint ezt a módszert sikeresen lehet alkalmazni érzékszervi fogyatékkal társuló magatartászavarban szenvedő gyermek-csoportoknál is.