A munkahelyi kémiai biztonság és a munka-higiénés szabályozás betartása a foglalkozási daganatok megelőzésének leghatékonyabb eszköze. Egyre pontosabb epidemiológiai és laboratóriumi módszerek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a betegségek kialakulásában a munkahely szerepét tisztázni lehessen. A foglalkozási orvos a kockázatbecslés eszközeként alkalmazza a környezet monitorozását és a biológiai markereket, amivel az expozíció megléte kimutatható. A rejtett expozíció kimutatására alkalmas a citogenetikai monitorozás, ami a rákkeltő mutagén-karcinogén anyagok jelenlétét az expozíció pillanatnyi hatásától függetlenül is ki tudja mutatni a kromoszóma géntoxikus károsodásai, törései alapján. A foglalkozásegészségügyi orvosnak kötelessége a rákkeltő anyagokkal foglalkoztatottak körében a fokozott elővigyázatosság elvét alkalmazni, a legmodernebb laboratóriumi eszközöket felhasználni a géntoxikus expozíciók időben történő kimutatására és megelőzésére.