A leghatékonyabb, de elérhetetlen és finanszírozhatatlan allergia prevenció az elsődleges lenne: olyan körülmények megteremtése és fenntartása - lehetőség szerint világszerte - hogy allergiás szenzitizáció létre se jöhessen senkiben. Igazán hatékonynak akkor tarthatnánk, ha ezek a körülmények születéstől vagy már a terhesség alatt is fennállnának. Még ha valamennyi lehetséges rizikótényezőt ismernénk is (és hol vagyunk ettől?), van-e esélye a proallergiás levegőszennyezés, a dohányzás, a beltéri penészgomba és atka-dús környezet megszüntetésének? Az allergizáló növények kiirtásának? Egyes életmódelemek (például a túlsúlyosság) vagy gyógyszerelési szokások (így antibiotikumok felesleges adása) változtatásának - amelyekről okkal feltételezhetjük, hogy szerepet játszanak a szenzibilizáció egyre gyakoribbá válásában? Mennyire tudjuk javítani a szocio-ökonómiai helyzetet, hatékonyabbá tenni az egészségnevelést, megszüntetni a betegség-támogató lakáskörülményeket, a környezet rendezetlenségét? Mostanában bizonyosan alig, ahogy a genetikai adottságokon sem tudunk változtatni, bár az epigenetikai hatások részletesebb megismerése allergiák elkerülésében is előrelépéssel kecsegtet.