Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=105438
MOB:2013/1
Szerzők:Meskó Norbert; Láng András; Ferenczhalmy Réka; Miklós Krisztina; Glöckner Barbara
Tárgyszavak:SZÜLŐ-GYERMEK KAPCSOLAT; NEMI TÉNYEZŐK; KONFLIKTUS
Folyóirat:Mentálhigiéné és Pszichoszomatika - 2013. 14. évf. 1. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/0406/0406-overview.xml]


  A szülői bánásmód összefüggése a konfliktuskezeléssel: nemi különbségek és nemi szerepek  / Meskó Norbert [et al.]
  Bibliogr.: p. 63-65. - Abstr. hun., eng.
  In: Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. - ISSN 1419-8126, eISSN 1786-3759. - 2013. 14. évf. 1. sz., p. 45-66. : ill.


Elméleti háttér: A konfliktuskezelés a pszichológia több területének érdeklődésére is számot tartó jelenség. A tudományos kutatásban főként az asszertivitással, illetve a kooperativitással jellemezhető viselkedési formákkal összefüggő egyéb tényezők hatását elemzik, míg az alkalmazott pszichológiában az említett viselkedések technikai kivitelezésére, tanulhatóságára fektetik a hangsúlyt. Számos vizsgálati eredmény számol be arról, hogy a biológiai nem, a nemi szerep és a kora gyermekkori élmények mind hatással lehetnek az egyén preferált konfliktuskezelési stratégiájára. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja annak feltárása volt, hogy a biológiai nem, a nemi szerep és a szülői bánásmód miként függ össze a preferált konfliktuskezelési stratégiával. Módszer: A nemi szerep mérésére a Bem-féle Nemi Szerep Kérdőívet, a korai kötődés mérésére a Neveltetésem Emlékei Kérdőívet, a konfliktuskezelési stratégiák mérésére pedig a Thomas-Kilmann-féle Konfliktuskezelési Kérdőívet vettük fel 125 egyetemistával (65 nő, 60 férfi). Eredmények: Eredményeink szerint (1) a preferált konfliktuskezelési stratégia nem függ a biológiai nemtől, azonban összefügg a nemi szereppel: a nőiesebb egyének kooperatívabbak, a férfiasabbak pedig asszertívebbek. (2) A korai szocializáció hatással van a nemi szerepek alakulására és a konfliktuskezelési stílusra is: a magasabb szülői visszautasításról beszámolók maszkulinabbak és asszertívebbek, míg a magasabb szülői érzelmi melegségről beszámolók femininebbek és kooperatívabbak. (3) Amikor a nemi szerepre kontrollált parciális korrelációt számítottunk a szülői bánásmód és a konfliktuskezelés között, a próba megmutatta, hogy a nemi szerep közvetít a két tényező között. Következtetések: Mivel korábbi vizsgálatokban a nemiszerep-identitás és a prenatális gonadális hormonok között összefüggést találtak, azt feltételezzük, hogy eredmé­nyeink is biopszichológiai perspektívából értelmezhetők. A tanulmányban két lehetséges modellt vázolunk fel, amely bemutatja, hogy a magasabb tesztoszteronszinttel összefüggő férfiasabb nemi szerepidentitás miként kapcsolódhat össze az asszertívebb konfliktuskezeléssel és az érzelmileg elutasítóbb, kevésbé meleg szülői bánásmóddal.