Jelen tanulmány az antipszichotikumok szerepét tekinti át a szkizofrénia hosszú távú kezelésében. Bemutatásra kerülnek a lefolyás különböző formái, a fenntartó kezelés és relapszus-kockázat összefüggése, a depóadagolás és adherencia hatása a prognózisra, valamint a kimenetelt befolyásoló egyéb tényezők. Megfogalmazódik az igény, hogy szükség volna olyan meta-analízisre, amely a különböző vizsgálatok élettartam-táblázatait összegezné és megrajzolná a kompozit túlélési görbéket. Ily módon a visszaesés kockázatának időbeli lefolyása részleteiben lenne elemezhető és egyértelműen adódnának a ?number needed to treat? (kezelési minimum) adatok.