Az elmúlt évek során evidenciák halmozódtak fel a kardiológiai kórképek és a depresszió között fennálló negatív kapcsolatról. Egyrészt a depressziós betegek körében gyakoribb a szívinfarktus, másrészt szívinfarktust, CABG-műtétet követően gyakori a depressziós hangulat kialakulása, ami kedvezőtlenül alakíthaja ezen betegségek morbiditását és mortalitását. A nőknél kétszer nagyobb gyakorisággal számolhatunk depresszióval, mint férfiak esetében. Betegek, módszerek: Járóbeteg kardiológiai rehabilitációs tréning során 114 koronária szívbeteget vizsgáltunk, akik közül 78 nő volt. Az esetek zömében CABG-műtét vagy PCI történt a vizsgálatot megelőzően. Felmérő ergometria, laboratóriumi vizsgálatok mellett hangulati elemzést végeztünk a Zung-féle önkitöltős depressziós teszt segítségével. A vizsgálatokat a 3 hónapos tréningperiódust követően megismételtük. Eredmények: A betegek közel felénél az SDS (self-rating depression scale) index abnormális volt, 19%-nál kóros értéket kaptunk. 3 hónapos tréninget követően az értékek jelentős javulást mutattak: az átlagos SDS score 51,5-ról 46,9-re (p <0,0005), a kóros esetek aránya 5% alá csökkent. Az edzések során szövődményt nem észleltünk. Következtetések: Az irodalmi adatokkal összhangban jelentős arányban találtunk hangulati zavarokat és depressziós állapotot jelentős koronáriabetegségben szenvedőpácienseink körében. A heti 3 alkalommal végzett vezetett tréning nyomán, az itt nem részletezett fizikai teljesítőképesség javulás mellett, szignifikánsan javultak a depresszióra utaló eltérések.