Háttér: Az iskolai zaklatás jelensége egyre gyakoribb hazánkban és külföldön is. A zaklató viselkedés időben ismétlődő szándékos károkozás másoknak, ahol a szembenálló felek között az erőviszonyok nem kiegyenlítettek. Az iskolai zaklatással kapcsolatos vizsgálatok számos hasznos információval szolgálnak a zaklatás prevenciójával és kezelésével kapcsolatosan, azonban kevesebb kutatás foglalkozik a zaklatóknál jelen lévő személyiségvonásokkal, melyek növelhetik az agresszív zaklató viselkedés megjelenési valószínűségét. Az agresszív viselkedés magyarázatában és értelmezésében egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a rideg/érzéketlen vonásoknak, melyek jelenléte esetén sajátos érzelmi (bűntudat hiánya, sekélyes érzelmek) és interperszonális stílust (proaktív agresszió használata és a felelősségvállalás hiánya) jellemző a gyerekre. Cél: Vizsgálatunk célja a rideg/érzéketlen vonások mérése a zaklatás különböző szerepköreiben lévő csoportok között. Feltételezésünk szerint a zaklatók csoportjára szignifikánsan jellemzőbb a rideg/érzéketlen vonások jelenléte, mint a többi csoportra. Minta: Mintánk 117 általános iskolás tanulót (6-8. osztályosok) tartalmazott. Módszerek: A zaklatás szerepköreinek vizsgálatára a Bullying Kérdőívet használtuk. A 23 tételből álló kérdőívet az iskolai zaklatásban, iskolai bántalmazásban való szerepvállalás vizsgálatára fejlesztettek ki. A rideg/érzéketlen vonások vizsgálatára a Frick által kidolgozott Ridegség és Érzéketlenség Kérdőívet (ICU - Inventory of Callous Unemotional Traits) használtuk, mely 24 kérdés mentén méri a rideg/érzéketlen vonások faktorait. Eredmények: Eredményeink szerint a zaklatók csoportja a Ridegség és Érzéketlenség Kérdőív mindhárom faktorán magasabb pontszámot ért el, mint a többi csoport. A rideg/érzéketlen attitűd kezelése csökkentheti a zaklatás megjelenési gyakoriságát.