Egyre több adat támasztja alá azt a tényt, hogy az allergiás megbetegedések előfordulási gyakorisága növekszik, különösen a gyermekek körében. Tanulmányunk célja az allergiás nátha incidenciájának és rizikótényezőinek meghatározása volt 6-12 éves budapesti általános iskolások körében. A Központi Statisztikai Hivatal által - egy korábbi epidemiológiai tanulmányhoz - kijelölt 8 budapesti kerület 21 általános iskolájában 6-12 éves gyermekek szüleinek 6335 kérdőív került kiosztásra 2007 szeptemberében. A kiválasztás a főváros ezen korcsoportú lakosait reprezentálta. A szerzők az ISAAC (International Study of Asthma and Allergies in Childhood) I. fázisú protokolljának magyar nyelvre fordított kérdőívét használták fel munkájukhoz, amelyet saját tapasztalataikon alapuló kérdésekkel egészítettek ki. Az adatokat számítógéppel dolgozták fel, és leíró statisztikákkal jellemezték. 3933 kérdőív érkezett vissza értékelhető formában (1976 fiú, 1957 lány). A felmérést megelőző 12 hónapban előfordult allergiás nátha prevalencia 14,9% (n=530), az orvos által diagnosztizált allergiás náthásoké 11,6% (n=413), az összes allergiás náthás gyermeké pedig 26,5% (n=943) volt. Az allergiás gyermekek körében szignifikánsan gyakoribb volta férfi nemhez tartozás (p<0,001), a családban előforduló allergiás betegség (p<0,001), az ekcéma (p<0,001), az urticaria (p<0,001), a szemviszketés és könnyezés (p<0,001), a köhögés (p<0,001), a nehézlégzés (p<0,001), a halláscsökkenés (p<0,001) és a szájpadviszketés (p<0,001). A rendszeresen előforduló felső légúti hurutok (p<0,001) és orrmellék-üreg-gyulladások (p<0,001), tonsillectomia (p<0,01) és adenotomia (p<0,001), antibiotikum szedése az első életévben (p<0,001), paracetamol szedése az első életévben (p<0,001), gyomos zöldövezetben élés (p<0,001), mesterséges színezéket vagy tartósítószert tartalmazó üdítő fogyasztása (p<0,04), panelházban élés (p<0,001), a lakás környezetében légszennyező gyár jelenléte (p<0,001) és az allergia megjelenését megelőző elhúzódó betegség (p<0,001) szignifikáns rizikótényezőt jelentettek az allergiás nátha tüneteinek kialakulásához. A szerzők megállapítják, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban előfordult allergiás nátha prevalenciája Budapesten a 6-12 éves általános iskolások körében 14,9% volt, és ez az érték magasabb a többi európai ország által jelentettnél. A többi hasonló nemzetközi tanulmánytól eltérő eredményeink rávilágítanak, hogy Budapesten a levegőben jelenlévő nagy mennyiségű parlagfűpollen és a panel lakótelepeken fokozottan előforduló indoor-allergének speciális allergiás szenzitizációt jelentenek.