Bevezetés: A társadalmak nemzetköziesedése és a globalizációs folyamatok az egészségügyi ellátó szakemberek számára is felvetik az interkulturális szempontok figyelembevételét a napi munka során. Célkitűzés: A szerzők felmérésükben arra kerestek választ, hogy a szakemberek ezen új kihívásokkal mennyiben vannak tisztában és mennyire képesek ezeknek megfelelni. Módszer: Kérdőíves felmérés módszerével, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképzettséggel és főiskolai végzettséggel rendelkező ápoló szakemberek körében vizsgálták az ellátórendszerben dolgozó, gyakorló szakemberek interkulturalitáshoz való viszonyát, az attitűdök és ismeretek vonatkozásában egyaránt. A kérdőív összeállításánál a nemzetközileg elfogadott és validált Transcultural Self Efficacy Testet tekintették kiindulásnak, és a teszt szerzőjének engedélyével az egyes kérdéseket hazai viszonyokra adaptálták. A válaszokat statisztikai módszerekkel értékelték ki. Eredmények: A főiskolai végzettséggel rendelkezők esetében mind az ismeretek, mind az interkulturális igényekkel kapcsolatos attitűd komponens vonatkozásaiban jobb eredmények (magasabb score-értékek) születtek az OKJ-s szakképzettséggel rendelkező szakemberekéhez képest, azonban mindkét csoport esetén nagyon nagy volt azok száma, akik vagy nem rendelkeztek, vagy nem tudták megítélni a társadalmi elvárásokkal és jelenségekkel kapcsolatos interkulturális készségeiket. Következtetések: A szerzők kimutatták, hogy az ellátórendszer részéről valódi igény mutatkozik a társadalmi elvárásokkal kapcsolatos interkulturális ismeretekre. Az ellátás minőségének javítása érdekében szükséges ezen ismeretek bővítése.