Elméleti háttér:Az Események Hatása Kérdőív (Impact of Events Scale, Horowitz és mtsai, 1979) az angolszász szakirodalomban széles körben elterjedt módszer a traumatikus életeseményeket követő szubjektív stressz mérésére. A szerzők elméleti elképzelésére alapozva, a következő két alskálából áll: emlékbetörések és elkerülés. Az elmúlt több mint 30 év során a kutatási adatok nagyrészt igazolták a kétfaktoros struktúrát, bár alternatív modellek is ismertek. Tanulmányunk célja az Események Hatása Kérdőív magyar nyelvű változatának pszichometriai elemzése. Módszerek: Az Események Hatása Kérdőív magyar változatát (Annus, Perczel Forintos, Kiss, 2005) 227 egyetemi hallgató eredményei alapján elemeztük. A hallgatók a rövidített Beck Depresszió Kérdőívet (Beck és Beck, 1972, Kopp és Fórizs, 1993) és a STAI-T kérdőívet (Spielberger, 1970 [ford. Sipos és Sipos, 1978]) is kitöltötték. Eredmények: Mintánkon mind a teljes skála, mind pedig az emlékbetörés és az elkerülés alskála homogenitása is nagyon jónak bizonyult. Az időbeli megbízhatóság a teljes kérdőív, valamint az emlékbetörés és az elkerülés alskálák esetében is megfelelő volt. A pontszámok tekintetében a nemek között nem volt szignifikáns különbség. A konfirmatív faktoranalízis és a feltáró főkomponens-elemzés megerősítette mintánkon a kétfaktoros struktúrát. Az Események Hatása Kérdőív mérsékelt pozitív együttjárást mutatott a depresszió és a szorongás pontszámmal, ennek alapján feltételezhetjük, hogy azokkal rokon, de független jelenséget mér. Következtetés: Az Események Hatása Kérdőív magyar változata vizsgálatunk alapján érvényes és megbízható mérőeszköznek bizonyult a traumatikus életeseményeket követő stressz tünetek vizsgálatára.