Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=103061
MOB:2012/3
Szerzők:Kaló Zoltán; Merész Gergő; Mezei Dóra; Tótth Árpád; Inotai András
Tárgyszavak:EGÉSZSÉGÜGYI REFORMOK; GYÓGYSZERÉSZET
Folyóirat:IME - 2012. 11. évf. 6. sz.
[https://www.imeonline.hu/]


  A Széll Kálmán Terv gyógyszerágazati fejezetének szakmai megalapozottsága és következményei  / Kaló Zoltán [et al.]
  Abstr. hun.
  In: IME. - ISSN 1588-6387, eISSN 1789-9974. - 2012. 11. évf. 6. sz., p. 12-16. : ill.


A kormányzat a gyógyszerekre fordított hazai közkiadások jelentős csökkentését tűzte ki célul a Széll Kálmán Tervben a 2012-2014 közti időszakban. Munka csoportunk célja az volt, hogy értékeljük a radikális kiadáscsökkentő intézkedések szakmai megalapozottságát és lehetséges következményeit. Munkánk során feldolgoztuk az elérhető legfrissebb szak- és laikus irodalmi forrásokat, konferencia előadásokat, valamint beszélgetést folytattunk a gyógyszerágazat számos szereplőjével. a gyógyszerekre fordított közkiadások szintjét idősoros elemzésben és nemzetközi összehasonlításban értékeltük, és figyelembe vettük a gyártói befizetések nagyságát. A Széll Kálmán Terv előtti időszakban az ország gazdasági fejlettségének és a visegrádi országok átlagának megfelelő volt a gyógyszerekre fordított közkiadások egy főre jutó értéke és a GDP-hez viszonyított relatív mértéke. 2014-re az OEP gyógyszerkasszája a 2002-es nominális kiadási szintre fog visszaesni. Reálértéken a 2014-es gyógyszerkassza az 1994-es kasszának az 50%át fogja érni. A radikális kiadáscsökkentés az ágazat összes szereplőjét negatívan fogja érinteni, beleértve a gyógyszerszedő lakosságot, orvosokat, egészségügyi intézményeket, gyógyszertárakat, nagykereskedőket, és gyógyszergyártókat, sőt az adóbevételeket is. Következtetésünk az, hogy a gyógyszerkiadások nemzetközi összehasonlításánál a gyártói befizetések és a kórházi gyógyszerkiadások arányának figyelembe vétele nélkül helytelen leszögezni a hazai gyógyszer közkiadások csökkentésének szükségességét. A gyógyszerekre fordított közkiadások jelentős csökkentése ugyan javíthatja az államháztartási egyensúlyt, és rövidtávon eredményes makrogazdasági intézkedést jelenthet, azonban egészségpolitikai szempontból a kiadáscsökkentés, és különösen annak mértéke nem indokolható. A politikai döntéshozóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen következménnyel jár a gyógyszerkiadások csökkentése. A várható hatásokról célszerű objektív módon tájékoztatni a szakmai szereplőket, a gyógyszerszedőket és a lakosságot. A közelmúlt egészség- és gazdaságpolitikai intézkedései alapján megfontolandó az OECD gyógyszerkiadási struktúrájának felülvizsgálata, melynek keretében a tagállamok által kialakított szakértői munkacsoport javaslatokat tehetne az OECD felé a gyógyszerkiadások egységes jelentési rendszerének kialakítására és a kiadások összehasonlíthatóságára vonatkozó ajánlások megfogalmazására.