A vékonybél-kontaminációs szindróma számos okból következhet be. Az utóbbi évek szakirodalmi adatai a protonpumpagátlók hosszú idejű alkalmazása során megfigyelt, növekvő számú szövődményéről számolnak be. Ezek egyike a savfüggő kórképek kezelésében elterjedt, hatékony savgátlást eredményező protonpumpagátlók tartós alkalmazása következtében kialakult béltartalom pH-változása, amelynek következménye a bél baktériumflórájának átalakulása. A jelenségnek számos elnevezése használatos a mindennapi gyakorlatban, ismert a vékonybél-kontaminációs szindróma, vékonybél-dysbacteriosis, vékonybél bakteriális túlnövekedés, amely utóbbi megfelel az angolszász irodalomban használt "small intestinal bacterial overgrowth" elnevezésnek. A diagnosztikában alapvető módszer a hidrogénkilégzési teszt, amely a vékonybélben zajló bakteriális kóros lebontófolyamatok során felszabadult és kilélegzett hidrogéngáz mennyiségét adja meg egyszerűen kivitelezhető, nem invazív vizsgálattal. A szakirodalomban egyre több publikáció foglalkozik a protonpumpagátlók bakteriális túlnövekedést okozó hatásával. Saját gyakorlatunkból bemutatott, két nagy forgalmú budapesti ambulancián végzett vizsgálatok eredményei a nemzetközi publikációkban közölt adatokkal korrelálnak, a tartós protonpumpa-kezelés alatt állók esetében 21%-os bakteriális kontaminációt igazoltak. A kimutatott dysbacteriosis kezelése többféle módon történhet. Elterjedt a betegek számára szabadon hozzáférhető probiotikumok szedése öngyógyítás jelleggel, de elhúzódó vagy visszatérő tünetek esetében a kezelés sok esetben szisztémás antibiotikumok alkalmazásával történik. Az ilyen jellegű terápia esetén számítani kell az ismert mellékhatásokra és a kialakuló rezisztenciára. A vastagbél diverticularis betegségeinek kezelésében már széles körben alkalmazott lokálisan ható rifaximin vékonybél-kontaminációban való alkalmazásával elkerülhetők az egyéb antibiotikumok szisztémás adagolásának szövődményei, gyors tünetmentesség, tartós hatás érhető el.