Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=102821
MOB:2012/3
Szerzők:Keresztény Ágnes; Dallos Gyöngyvér; Miklósi Mónika; Róka Anita; Gádoros Júlia; Balázs Judit
Tárgyszavak:FIGYELEMHIÁNYOS ZAVAROK HIPERAKTIVITÁSSAL; GYERMEK
Folyóirat:Psychiatria Hungarica - 2012. 27. évf. 3. sz.
[https://www.doki.net/tarsasag/pszichiatria/folyoirat.aspx]


  A gyermek- és serdülőkori figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar komorbiditásainak összehasonlítása / Keresztény Ágnes [et al.]
  Bibliogr.: p. 172-173. - Abstr. hun., eng.
  In: Psychiatria Hungarica. - ISSN 0237-7896. - 2012. 27. évf. 3. sz., p. 165-173. : ill.


Bevezetés: Nemzetközi vizsgálatok leírták, hogy figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar (ADHD) mellett az esetek több mint kétharmadában fennáll komorbid pszichiátriai diagnózis, és a komorbiditás mintázatait fejlődési tényezők is befolyásolják. Vizsgálatunk célja magyar mintán összehasonlítani a gyermek- és serdülőkori ADHD mellett megjelenő komorbid kórképeket. Módszerek: Vizsgálatunkba a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórházba első alkalommal felvett, a Gyermek Mini International Neuropsychiatric Interview alapján ADHD diagnózisú, 18 évesnél fiatalabb gyermekeket vontunk be. A vizsgálati személyeket gyermek (3-12 év) (n=168) és serdülő (13-18 év) (n=43) csoportra osztottuk. Az elemzésnél leíró statisztikai módszereket, Khi-négyzet próbát és független mintás t-próbát alkalmaztunk. Eredmények: Az ADHD mellett leggyakrabban előforduló kórkép mindkét korcsoportban az oppozíciós zavar, a viselkedési zavar és az öngyilkos magatartás, valamint gyermekeknél a mániás epizód, serdülőknél a generalizált szorongásos zavar volt. A serdülő csoportban szignifikánsan magasabb volt az ADHD mellett megjelenő kórképek száma (átlagos diagnózisszám=4,30; szórás=2,84), mint a gyermek csoportban (átlagos diagnózisszám=2,61; szórás=1,73) (t=-3, 726; df=50,202; p<0,001). A komorbid zavarok gyakoriságának csoportok közötti összehasonlítása során nem találtunk olyan kórképet, amely szignifikánsan gyakrabban jelent meg az ADHD-val diagnosztizált gyermekeknél, mint a serdülőknél, míg major depresszív epizód, öngyilkos magatartás, disztímiás zavar, alkohol- és pszichoaktívszer dependencia, pszichotikus zavarok és generalizált szorongásos zavar szignifikánsan gyakrabban fordult elő serdülőkorban. Következtetés: Vizsgálatunk felhívja a figyelmet az ADHD korai felismerésének, valamint gyermek- és serdülőkorban is az externalizációs és az internalizációs komorbid zavarok felmérésének fontosságára. Kiemelkedő klinikái relevanciájú eredményünk az öngyilkos magatartás gyakori előfordulása az ADHD mellett mindkét korcsoportban. A gyermekkori ADHD és mániás epizód gyakori komorbiditása a számos átfedő tünetük miatt további vizsgálatok szükségességét veti fel.