A munkahelyi stressz napjaink növekvő kockázatát jelenti, és nem csupán az egyének egészségét és biztonságát befolyásolja, hanem a szervezetek és a nemzetgazdaságok állapotát is. Az eredményes egészség- és biztonságpolitikát segíti, ha meg tudjuk határozni a pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stresszorok forrásait, hogy láthatóvá váljék, milyen szervezeti egységnek kell intézkedéseket hoznia ezek csökkentése érdekében. A szerző által kifejlesztett módszer a pszichoszociális kockázatok felmérése mellett lehetőséget biztosít arra, hogy az illetékes egység intézkedéseket tehessen a kockázatok csökkentésére. A szerző gyakorlati példán szemlélteti a pszichoszociális kockázatok természetét és a várható intézkedéseket.