Célkitűzés: Az akut koronária szindróma miatt emelkedik az adrenalin (ADR) szintje a keringésben. Az ADR fokozza a trombociták aggregációs készségét, így a perkután koronária intervenciót követő kettős aggregációgátlás hatásosságát is befolyásolhatja. Munkánk célja az ADR aggregáció vizsgálata stent behelyezést követően koszorúér betegeken. Betegek és módszerek: 113 akut ST-elevációs miokardiális infarktusos és 99 stabil anginás, stent implantált beteget vizsgáltunk. A betegek aszpirint, clopidogrelt illetve GP IIb/Illa blokkolót (akut betegek) kaptak standard protokoll szerint. A méréseket a stent behelyezés után 24, 48 óra és 6 hónap múlva végeztük. A trombocita aggregációt optikai aggregométerben mértük 5,10 mikromol/L ADP-t, 2mikrog/mL kollagént, 10 mikromol/L ADR-t használva. Eredmények: Az infarktusos betegeknél fokozott az ADR aggregáció 24 és 48 óránál (betegek 34%-a vs. 51%-a, p <0,05). Fokozott az aggregáció 24 óránál a stabil anginás betegek 28%-nál is. Az akut betegek 6 hónapos követésekor (63 beteg) az ADR aggregáció már szignifikánsan csökkent (p <0,001). Az ADP-re és kollagénre hatásosan gátolt mintáknál, a maximális aggregáció elérésekor adott ADR újabb aggregációt indukált mindkét betegcsoportban. Következtetések: A kettős aggregációgátlás ellenére, az akut és a stabil koszorúér betegeknél is előfordul emelkedett ADR aggregáció. ADP-re és kollagénre hatásos kettős gátlás esetén sem zárható ki az ADR aggregációt potencírozó hatása, így az újabb fizikai vagy pszichés stressz kiválthatja a trombociták ADR aktivációját, ami akut történéshez vezethet.