A szerző irodalmi elemző tanulmányában rövid történeti áttekintés után ismerteti az ínsebészetben használatos leggyakoribb rehabilitációs programokat. Részletesen tárgyalja a hazánkban is alkalmazott korai, passzív mobilizáció formáit, a technikákat és a program várható eredményességét. Külön fejezetet szentel a régiónkban alig ismert korai, aktív mozgató kezelésnek. Az irodalmi adatok értékelésével arra a következtetésre jut, hogy ez utóbbi, rendkívüli gondosságot és odafigyelést igénylő tornakezelés szakképzett fizioterápiás szakember vezetése mellett intelligens, gyógyulásra motivált betegnél jó eredményeket adhat, ezért hazai, szélesebb körű alkalmazását javasolja. A tanulmány végén az érdeklődők számára bőséges irodalomjegyzéket mellékel.