Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=101554
MOB:2012/2
Szerzők:Szendi Katalin; Gerencsér Gellért
Tárgyszavak:BALNEOLOGIA; PREVENCIÓ; TOXICOLOGIA
Folyóirat:Magyar Epidemiológia - 2011. 8. évf. 4. sz.+suppl.
[https://mmpet.aok.pte.hu/magyepi.php]


  Balneoprevenció: gyógyiszapok genotoxikológiai vizsgálata üstökös-elektroforézissel / Szendi Katalin, Gerencsér Gellért
  Bibliogr.: p. 212. - Abstr. hun., eng.
  In: Magyar Epidemiológia. - ISSN 1786-1489. - 2011. 8. évf. 4. sz.+suppl., p. 207-212. : ill.


Hazánk számtalan elismert gyógyvízzel, ásványvízzel és gyógyiszappal rendelkezik. A vizekkel és iszapokkal kapcsolatos ismereteink elsősorban a szervetlen alkotórészekre terjednek ki. Azonban nem sokat tudunk arról, hogy mely szerves anyagok, milyen mennyiségben találhatók meg a különböző gyógytényezőkben, ennek ellenére használatuk széles körben elterjedt, és az orvostudományban betöltött szerepük sem elhanyagolható. Gyakran alkalmazzák ezeket különböző betegségcsoportok esetén, elsősorban mozgásszervi, bőrgyógyászati és nőgyógyászati elváltozásoknál. De nemcsak a kialakult betegségek kezelésére, hanem a betegségek megelőzésére is jól alkalmazhatók. Kevés információval rendelkezünk az utóbbi években a gyógyvizekből gázkromatográfiás módszerrel kimutatott szerves anyagokról, amelyek pontos biológiai aktivitását nem ismerjük. Fontos szerepük lehet a terápiás hatásosságban, ugyanakkor keletkezésük körülményeit figyelembe véve előfordulhatnak köztük rákkeltő vagy egyéb toxikus anyagok is. Komplex genotoxikus hatások teszteléséhez kísérleti módszerek fejlesztése szükséges. Jelen dolgozatunkban hévízi és kolopi gyógyiszapok, valamint magas szerves anyag tartalmú szennyezett talajminta vizsgálatát végeztük. Célunk a peloidok feltételezett DNS károsító hatásának kimutatása volt egy potenciálisan genotoxikusnak mutatkozó talajmintával párhuzamban. Kísérleteinkben CBA/Ca egér- és Long Evans patkány limfocitákat teszteltünk üstökös elektroforézis (comet assay) segítségével. Az irodalomban megjelenő eltérő metodológiák alapján kifejlesztettük saját módszertanunkat, melyben a limfocitákat in vitro, peloidokkal és egy szennyezett talajmintával kezeltünk. Statisztikailag szignifikáns eltérést tapasztaltunk a szennyezett talajmintával exponált patkány limfociták esetében. Az eddigi eredmények alapján a két gyógyiszapminta üstökös elekrtoforézissel nem bizonyult DNS-károsító hatásúnak.