Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=101485
MOB:2012/2
Szerzők:Enzsöl Veronika; Jakab Zsuzsanna; Hauser Péter; Garami Miklós
Tárgyszavak:NEUROBLASTOMA; SARCOMA, EWING; DIAGNÓZIS
Folyóirat:Gyermekgyógyászat - 2012. 63. évf. 1. sz.
[https://gyermekorvostarsasag.hu/folyoirat.aspx?web_id=]


  A korai diagnózis felállításának nehézségei a gyermekonkológiában fókuszban a Ewing-szarkóma és a neuroblasztóma / Enzsöl Veronika [et al.]
  Bibliogr.: p. 15. - Abstr. hun., eng.
  In: Gyermekgyógyászat. - ISSN 0017-5900. - 2012. 63. évf. 1. sz., p. 11-15. : ill.


Bevezetés és célkitűzés: Retrospektív adatgyűjtés útján, 2007 és 2010 között regisztrált, a Magyar Gyermekonkológusok és Gyermekhematológusok Társaságának az Országos Gyermektumor Regiszterében nyilvántartott betegek adatai kerültek feldolgozásra: 31 Ewing-szarkómás és 47 neuroblasztómás eset. Arra kerestük a választ, hogy van-e összefüggés az első tünettől a diagnózis felállításáig eltelt időszak, valamint a daganatok prognózisa között. Eredmények: A Ewing-szarkómás esetek 52%-ában, míg a neuroblasztómás esetek 40%-ában nem születik meg azonnal a megfelelő diagnózis. Minél fiatalabb a gyermek, a szülők a tüneteket annál riasztóbbnak ítélik meg, így hamarabb jutnak orvoshoz (0-1 éves neuroblasztómás gyermek átlagosan 17,6 nap [1-270 nap], 1-17 éves neuroblasztómás átlagosan 36,9 nap [1-270 nap] után) és így a helyes diagnózishoz. Ewing-szarkóma esetében hosszabb volt a beteg gyermek első panaszától az orvoshoz fordulásig eltelt idő (átlagosan 67,7 nap [1-730 nap]). Panaszai alapján a Ewing-szarkómás betegekkel leginkább ortopéd szakorvos (20/31), míg a neuroblasztómásokkal háziorvos (30/47) foglalkozott. Megállapítottuk, hogy mind neuroblasztómában, mind Ewing-szarkómában a 30 napon túli diagnózis negatívan befolyásolta a daganat prognózisát. Következtetések: Jelen munkánk keretein belül igazoltuk, hogy a gyermekkori daganatos megbetegedéseknek, a gyakran már előrehaladott stádiumban való felfedezésének oka az első tünetektől az adekvát onkológiai kezelésig eltelt idő indokolatlanul hosszú időtartama. Ez a szülőn és az alapellátó szakorvoson is múlik. Véleményünk szerint ezen a problémán a graduális és posztgraduális képzésbe bevezetett gyermek onko-hematológiai képzés gyakorlatorientáltabb tematikájával lehetne segíteni. Cél, hogy a nem ezen a szakterületen dolgozó orvosok, már gyanú esetén is, kezdeményezzék a beteg gyermekonkológiai centrumban történő kivizsgálását.