Szerzők az irodalom segítségével áttekintették a vénás thromboemboliás megbetegedések és az anyai halálozás kapcsolatát, valamint a megelőzés lehetőségeit. Nagy esetszámú felmérések tanúsága szerint az anyaság ötszörös trombózis kockázatnövekedéssel jár. Jelen tudásunk alapján bár költséghatékony és biztonságos, evidenciákon alapuló megelőző általános stratégia nem fogalmazható meg, ugyanakkor megjeleníthető egy fokozott kockázatot viselő csoport, ahol a gyógyszeres megelőzés mindenképpen javasolható. A csoport elkülönítése azért is fontos, mert a fejlett országokban a vénás thromboembolia vezető anyai halálok. A jövőben megfelelően tervezett prospektív, etikus, multicentrikus vizsgálat célszerű, pontosan feltárandó az anyaság során a thromboemboliák kialakulásában jelentős kockázati tényezőket és tényleges előfordulásukat. Ma a gyakorló szülészorvos legfontosabb teendője, hogy az első várandósgondozási találkozón, a gondos saját és családi kórelőzmény felvételével, a megtekintés és fizikális vizsgálat segítségével mérje fel a thrombóziskészséget, azt, hogy az általa gondozott anya a terhesség során igényel-e gyógyszeres profilaxist, az általános megelőzési teendőkön túlmenően. Egyéb kockázati tényezők nélkül a spontán hüvelyi szülést, vagy császármetszést követően elegendő profilaxis a gyors mobilizálás. Ha azonban az anyánál valamilyen egyéb, veleszületett vagy szerzett trombóziskészséggel is számolni kell, indokolt a kismolekulatömegű- (LMWH), esetleg a frakcionálatlan (UFH) heparinnal történő, megfelelő adagú profilaxis. A trombózisprofilaxist a hat-hetes postpartum időszakban folytatni kell. A pontos kockázatfelmérést az ún. Kockázati Kérdőív használata teszi könnyebbé és megbízhatóbbá.