Új epidemiológiai korszak kezdődött Magyarországon annak eredményeként, hogy két évtizeddel ezelőtt az államszocialista rendszer összeomlása szabaddá tette az utat a piacgazdasághoz vezető átalakulás és a nyitott társadalom megvalósulása előtt. Ezek együtt teremtették meg a feltételeket a krónikus epidemiológiai válság felszámolásához és az új epidemiológiai korszak létrejöttéhez. Nem véletlen koincidencia, hogy az epidemiológiai fejlődés két-három évtizedes megtorpanása, sőt válsága a rendszerváltozás körüli években szűnt meg, és bekövetkezett az epidemiológiai fordulat: az életkilátások markáns javulása az Elbától keletre lévő országokban. Az új epidemiológiai korszakot a halálozási viszonyok javulása határozza meg. Ebben az egészségtudatosság terjedése mellett a hatékony medikációnak és orvosi technológiának és a sürgősségi ellátásnak meghatározó jelentősége van. Az új epidemiológiai korszakra leginkább az jellemző, hogy egyre általánosabbá válik a betegségek progressziójának késleltetése, és végül a halálozás idősebb korban következik be. Nagyobbrészt a keringési rendszer betegségeinek sikeres megelőzése és kezelése eredményezi a születéskor várható élettartam meghosszabbodását. Miközben az életkilátások országos szinten javulnak, paradox módon megnő a halál előtti társadalmi egyenlőtlenség.